Páratlan, ami Oroszországban történt, hogy felszámoltak egy diktatúrát, majd pár évtized múltán visszaállították. Hogyan lehet ez? Jan Claas Behrends, a kelet-európai térség és a modern diktatúrák, a háborúk elismert kutatója a Frankfurter Allgemeine Zeitungban adott magyarázatot.
Ha ilyesmi van folyamatban, az a hozzájárulásuk nélkül történik.
Marija Lvova-Belova, aki ellen – az orosz elnökkel egyetemben – elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság, exkluzív interjút adott a Vice Newsnak, és tagadta, hogy törvénytelenül deportálták gyerekek ezreit Ukrajnából, és azt sem ismerte el, hogy agymosásnak tették ki őket.
Május 9-én ünneplik a náci Németország fölött aratott szovjet győzelmet Oroszországban, de egy ukrán támadástól való félelem sok helyen a jelek szerint nagyobb, mint a „nagy honvédő háború" iránti nosztalgia.
A legutóbbi nagy légitámadás másik fő tanulsága, hogy az oroszok vélhetően azért használtak a megszokottnál kevesebb robotrepülőgépet, mert szeretnék újra feltölteni az ilyetén készleteiket.
Az orosz elnöki hivatal azt állítja, hogy a légvédelmük két drónt szedett le a Kreml fölött.
Az ukrán elnök a jövő héten Berlinbe utazik.
Beregsurányban pedig az ukrajnai menekülteket segítő civilek munkáját dicsérte David Pressman.
A megszaporodott dróncsapások miatt az oroszok beljebb költöztethetik az üzemanyagraktáraikat, vagy komolyabb védelemmel láthatják el őket.
Egy közösségi finanszírozós projektnek köszönhetően az ukrán katonák már Steam Deckről is irányíthatják a különböző fegyvereket, hogy a katonák nagyobb biztonságban legyenek a harcok során.
Az ugandai melegellenes törvényről az jutott eszébe a magyar külügyminiszternek, hogy milyen jó Magyarországon, ahol a kormány mindenkit megvéd, attól függetlenül, hogy kibe szerelmes.
Oroszországban és a gyakorlatilag orosz megszállás alá került Fehéroroszországban egyre aktívabbá válnak a Putyin-rezsim ellen fegyverrel harcoló gerillák, több forrás szerint ők állnak a Kreml elleni drónos akció mögött is. Közben nő az ukrán hadsereg kötelékében küzdő orosz egység, az Oroszország Szabadsága Légió szerepe is.
Erős hónapot zártak az ukrán és Ukrajnát támogató hackercsoportok: egy orosz hírszerzőnek szexjátékokat rendeltek, csatlakoztak egy nemzetközi konferenciára, ahol senki nem látta volna őket szívesen, és még pénzt is szereztek az oroszoktól.
Az amerikai kormány egyelőre információt gyűjt a történtekről.
A korábbi amerikai elnök akkor szembesült Vlagyimir Putyin háborús terveivel, amikor az orosz államfő kijelentette, nem ért egyet a Borisz Jelcin által aláírt orosz-amerikai megállapodással, amely Ukrajna területi védelmét érintette. Bill Clinton szerint ez a baljós beszélgetés 2011-ben zajlott le köztük, a Krím annektálása előtt 3 évvel.
